Uj Idők (1894-1944) a millennium képes hetilapja

Hagyatékkönyvek között válogatva, egykor az igen olvasott hetilap, az Új Idők néhány évfolyamának bekötött példányaira leltem. Örültem az értékes szerzeménynek, a tulajdonosa is megbecsülhette, mert épen vészelték át a sok évtized viszontagságait. A  megsárgult lapokat sokat forgatom. nézegetem a régi fotókat, és keresem, olvasgatom, különösen a főszerkesztő, Herczeg Ferenc (képünkön) írásait.

Rövid sajtótörténettel kezdem a képes újság bemutatását. A nemzeti sajtónk gazdag hagyománya a nyomda feltalálásával kezdődött. Hess András találmányával (1472) elindult a könyvnyomtatás, lapkiadás Nyomtatott Újságlevelek néven. (1705) Megszületett a Magyar Hírmondó (1780) és a Magyar Kurir (1786). A kezdet utáni kiteljesedés a felvilágosodás idejére esett, az eszme képviselője a Hazai Tudósítások, amely 1806-28-ig szolgálta olvasóit. Még ebben a korban jelent meg az Élet és Literatúra (1826-33) az első esztétikai és kritikai folyóirat. Az 1830-as évekkel induló reformkor lapkiadása igen termékeny. Bajza József, Kisfaludy Károly megindítja a Jelenkor-t (1832-48), Jókai, Garay szerkeszti a Honderű és Életképek (1843) lapokat. A magyar nyelv hivatalossá válása (1844) éreztette kedvező hatását. Kossuth Pesti Hírlap-ja és az Országgyűlési Tudósítások (1848) már a szabadságharc ideológiáját készítették elő. A szabadságharc bukása után, az abszolutizmus időszakában, a jellemző rövid életkorú lapoknál a Habsburg hatás érvényesült. Egyedül a Pesti Napló tudott hosszú ideig életben maradni (1850-1949), mert tárgyilagosan elégítette ki a lakosság igényét.

A kiegyezéssel az 1867. évben, Deák Ferenc politikáját követően, döntő változás következett be a gazdasági és társadalmi életben, létrejött a dualista rendszer, az Osztrák-Magyar Monarchia. Az uralkodó Ferenc József osztrák császárt június 8-án a Budavári Nagyboldogasszony templomban magyar királlyá koronázták. Általános nagyarányú fejlődés indult meg, amellyel megnőtt a sajtó szerepe. A kedvező feltételek ir041mov4297megalapozták az újságkiadás jövőjét. A nyomdatechnika mellett a hírközlés találmányai is megjelentek. A lapkiadás üzletté alakult, a hírek mellett a reklámok, hirdetések, a bevételt külön emelték. A tervszerűen működő oktatási rendszer növelte az olvasni tudók, a sajtóterméket igénylők számát. Az olvasók részéről az elismerést a megvásárolt példányok száma határozta meg. A lapkiadók munkatársakat, szerkesztőket, nyomdászokat, gépírókat alkalmaztak. A terjesztést más cég végezte. Fontos a felelős szerkesztő szerepe, akik általában mellékállásban készítették a lapot. Közöttük található tanár, ügyvéd, akik széles látókörű értelmiségiek, a szerkesztést azért is vállalták, hogy az olvasóközönség megismerje őket. Többen a lapjukat szépírói tevékenységükre is felhasználták.

A jogi tisztaságot a kiegyezés sajtótörvénye biztosította, 1867. március 17-én lépett életbe, alapelve változatlanul az 1848-as: „ … a sajtó szabad.”

A kedvező háttérben egymás után jelentek meg a napi- és hetilapok. Először a főváros jeleskedett, de a vidék is követte a jó példát. A Pesti Napló a polgárság életével foglalkozott, tovább tartotta népszerűségét. A Magyar Néplappal (1874) Mikszáth Kálmán főszerkesztő kedveskedett olvasóinak. Az első élclapot, a Borszem Jankót (1866) sokan olvasták. A Magyar Bazár (1866) a divatcégek mellékletével vált népszerűvé. A Magyar Ipar (1878) a kisiparosoknak nyújtott segítséget.

A magyar sajtó 1878-ban a liberális aranykorához érkezett, amely a világháború végéig tartott. E korban a lapok sokfélesége került az olvasók asztalára. A napi hírek után érdeklődők, családi írásokat kedvelők, az irodalmat, művészetet, divatot szeretők, és még a gyermekek is megtalálhatták a maguk lapját.

A Rákosi Jenő (1881) alapította Budapesti Hírlap a nemzet, a magyarság érdekeit tartotta szem előtt. Mérsékelt ellenzéki újság a Magyar Hírlap (1891). Sokan keresték a szenzációt hajhászó, ún. bulvárlapokat: bőven volt választék, olcsó krajcárokért árulták. Az anyagi hátteret a hirdetések biztosították (Vasárnapi Újság, Friss Újság, Esti Újság.) A gyermekekre is gondoltak: megjelent Pósa Lajos, Benedek Elek képes lapja, az Én Újságom (1890.) A szerkesztőség a következő mondókával ajánlotta: „Ha kézbe veszi az Én Újságomat eljátszik vele. Ha kiolvasott egy számot, a másik héten új érkezik. Ezért a legmegfelelőbb ajándék kisfiúk és kislányok számára.”
A Hét című hetilapot Kiss József alapította és szerkesztette, 1890-1924-ig jelent meg. Miklós Andor szerkesztő újszerű hangon tudósított a világháború előzményeiről és később csatáiról. Az Est című napilapban (1910) Magyar Lányok (1895) képes hetilapot Tutsek Anna szerkesztette az Andrássy út 10 sz. alatt. „Derült és mosolygó ez a képes hetilap, mint egy fehér lányszoba.” Hangja, iránya, tartalma kettős célt szolgált: tanított és szórakoztatott. Állandó rovatai: háztartás, kert, konyha és divat, írta róla a korabeli reklám. A legfontosabb, legbefolyásosabb képes hetilappá nőtte ki magát, a rendkívül olcsó Tolnai Világlapja, amely fotókkal illusztrálta a legfontosabb eseményeket (1901-1944). A lapból tulajdonosa, Tolnai Simon hatalmas sajtóbirodalmat alapított. Olvasóival még a második világháborút is végig szenvedte.

Egy lap színvonalát emelte, ha benne országosan ismert írók publikáltak. Erre példa: Szegeden Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Tömörkény István, Juhász Gyula. Inkább a fővárosban: Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc, Rákosi Jenő, Jókai Mór. Más vidéken  Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Ady Endre. A modern irodalmi irányzatot 1908-tól a Nyugat irodalmi csoportosulása képviselte. Alapítói: Fenyő Miksa, Ignotus Pál és Osváth Ernő. Később részvényeinek felét Hatvany Lajos megvásárolta. Főszerkesztője: Ignotus Pál, irodalmi vezéralakja: Ady Endre volt.

250px-JosephPulitzerPinceNeznpsgovAmerikában a makói születésű Pulitzer József (képünkön) kezdett lapkiadásba, 1878-ban megszületett első jelentős újságja. Az újságkiadás közben hozzáfogott az újságírás megreformálásához. Neve az újságkiadás terén, az egész kontinensen fogalommá vált. A milliomos újságkirály kialakította a maga birodalmát. Ismert, elhíresült gondolata: „A sajtó legfőbb küldetése nem csupán a hírközlés, hanem a közszolgálat.”

FOLYTATÁS következik…

Siket István László


Képek
Pinterest
Wikipédia

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s