Uj Idők (1894-1944) a millennium képes hetilapja – folytatás

A gazdag, hazai sajtótörténet után (előző blogbejegyzésünk), témám főszereplőjével, a népszerű képes hetilap, az Új Idők alapításával foglalkozom. Kiadása megelőzte a millenniumot, annak hajnalán, az ünnepvárás hangulatában született.

A főszerkesztő Herczeg Ferenc (képünkön) az induláshoz lélektanilag  kedvező időt választott, mert nehéz és változatos évezred állt a magyarság mögött, minden polgárnak a szívét édes indulatok töltötték el. Az idő végtelenjében ezer év egy pillanat, nemzetünk életében óriási idő, tele nehéz küzdelemmel, megpróbáltatással. A Singer és Wolfner Rt. nyomtatásában 1894. első vasárnapján indult meg a képes hetilap. Szemléletét tekintve két program állott szembe egymással. Bródi Sándor „szabad, modern és bátor hangú irodai lapot” kívánt, Herczeg Ferenc pedig olyan családi jellegűt, amelyet „ a 14 éves kislányok is olvashatnak. ”Végül Mikszáth Kálmán segítségével a főszerkesztő akarata érvényesült. A segédszerkesztést az anyagiakkal küzdő Gárdonyi Géza vállalta, mert jól jött neki „a fix fizetés.” De korán leköszönt hivataláról, utóda Beöthy László lett. Több 3_119aismert író bőven ellátta a lapot írásaikkal: Mikszáth, Jókai, Gárdonyi, Bródi, Heltai és Molnár. A továbbiakban is Herczeg akarata érvényesült: „Mint főszerkesztő sosem törődtem avval, miféle irányzat szolgálatában áll az író, csak egyet kívántam meg, hogy tehetséges legyen. ”Minden valamire való írónak teret adott a lapjában. A századforduló neves írója, Bródi Sándor „szabad, modern, bátor hangú” Új Időkkel köszöntötte a XX. századot. Herczeg Ferenc mindig harcolt az ideológiák ellen. „Meg kell keresnünk a nemzeti gondolat irodalmi megnyilatkozásának formáit.” A lap kezdettől óvakodott attól, hogy hasábjain teret engedjen annak a háborúnak, amely pártokra szakította a magyar irodalmat. Az olvasóközönség, a városi polgárság,, a keresztény középosztály megbecsülte, értette a lap törekvését a szerkesztőség munkáját. Ezt a színvonalat, stílust tartalmazza a lap minden száma. Mint a magyar sajtó meghatározó lapja ezért ért meg ötven évet. Szívesen emlékezek az Új Időkre alapítása százhúsz éves évfordulóján.

A közelgő millennium tettekre késztetett mindenkit, különösen az illetékeseket. Középületek, utak épültek, a fővárosban modernizálták a tömegközlekedést, a Városligetben nagyszabású kiállítás készült. A Bánffy-kormány idejében a képviselőház 1896. április 21-én törvénybe iktatta a honalapítás ezer éves emlékét, hálát adva az „Isteni gondviselésnek”. Az eddig is uralkodó lelkesedés a tetőpontjára hágott. Lovas bandériumok indultak az ország minden részéből az ünnepségre. Országosan meghatározott napon, 1896. május 1-jén a templomokban Te Deummal búcsúztak, majd pontosan éjfélkor minden harang zúgta a millennium örömhírét. Másnap szónokok léptek az emelvényekre, éltették a nemzetet, annak hős fiait, akik hűséggel ragaszkodnak felkent királyukhoz. A közönség a Városligetben a Millenárison csodálta a kiállítást, amelyet Ferenc József császár és király nyitott meg. Az emberek szívét különösen Feszty Árpád: A magyarok bejövetele című, hatalmas körképe dobogtatta meg. Az alkotáson több művész hónapokig dolgozott.

A kiállítás minden része nemzetközi színvonalon állt. Az ország napokon keresztül ünnepelt, serénykedtek az ökörsütők, folyt a bor. Az Új Idők Herczeg Ferenc vezércikkével köszöntötte a nagy eseményt.

Siket István László


Kép
Savaria Galéria

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s