A makói közúti vasút

A cikk, melyről írásom szól, 120 éve, az 1897. 09. 23-án kiadott Makói Hírlapban jelent meg, sorai pedig arról szólnak, hogy Makón, illetve az országban „villamos közúti vasút” létesítésével foglalkoztak.

Írásban megjelent, hogy: városunkban „nagyarányú volt a fejlődés”. Reizner János 1892-ben kiadott várostörténetében a következő megállapítást teszi:

„A népesség számaránya után Makó az országnak 12-ik városa, s megelőzi Miskolcot, Zombort, Székesfehérvárt, Kassát, Pécset, Brassót, sőt, Kolozsvárt is. Adja isten, hogy az elősorolt városok polgáriasodását és műveltségét minél hamarabb megközelítse.”

(Idézet a Makó, az első felszabadult magyar város c. könyvből).

 

Ennek a nagyságnak az elérésében jelentős szerepet játszhatott az állandó híd a Maroson, és a vasútvonal kiépítése 1883-ban, valamint a hagymatermesztés kiszélesedése. Tehát a város fejlődött, és felmerült annak gondolata, hogy Makón villamos közlekedjen.

Ezt az írást az alábbiakban szó szerint adom közre (a dőlt betűvel szedett sorokat a fent említett újságból másoltam).

A makói közúti vasut

Makó, szept.22.

        Az egyik vállalkozó czég, mely versenyez a konczesszióért, hogy városunkat villamvilágitással láthassa el, komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy az esetben, ha város részéről az ő ajánlata fogadtatnék el, Makón villamos közuti vasutat létesit. Mielőtt a vállalkozó czégnek a törekvését behatóan méltatnók, egyszerüen arra szoritkozunk, hogy megismertetjük olvasóinkkal azt a két beadványt, melyek a „villamos és közlekedési vállalatok részvénytársaságá”nak szándékát nyilván-valóvá teszik s egyuttal a tervezett közuti vasút irányát is föltünteti.  A részvénytársaság e tárgyban a következő feliratot intézte a kereskedelmi miniszterhez:

 

          Nagyméltóságu miniszter úr!

          Kegyelmes urunk!

      Makó r. t. város kereskedelmi viszonyainak tanulmányozása azon meggyőződésre vezetett, miszerint ezen város a közuti vasut forgalmát immár nem nélkülözheti. Miért is szándékba vettük, ott egy ugy a város igényének is megfelelő villamos vasuthálózatot létesíteni az esetre, ha erre Nagyméltóságodtól az engedélyt megkapjuk s a város közön-ségével a terület átengedése végett szerződést köthetünk. Ezen szándékunk megvalósítására első sorban a megfelelő tervek lévén elkészitendők, azon tiszteletteljes kérelemmel fordulunk Nagyméltóságodhoz, miszerint nekünk az ehhez szükséges engedélyt megadni kegyeskedjék. Az egyelőre általunk tervbe vett vonalak, melyek a mellékelt tervrajzon vörös számmal vannak előtüntetve a következők:

  1. A Maroshídtól a Szegedi-uton, Dessewffy téren, Eötvös utczán, Vásárhelyi utczán,
  2. ebből a Széchenyi téren elágazva az uri utczába és a Szent János térre,
  3. az arad-csanádi vasút állomástól csatlakozva a vágányokhoz , a Lonovics sugár-utra, csatlakozva az első vonalhoz.

      De mert lehetséges, hogy a viszonyok bővebb tanulmányozása után még más utczákra is ki kellene terjeszteni a tervezetet, annál fogva az előmunkálati engedélyt a város egész területére kérjük kegyelmesen kiterjeszteni. 

      Budapest, 1897. szept. 17.

Mély tisztelettel
Nagyméltóságodnak alázatos szolgái:
Részvénytársaság
Villamos és közlekedési vállalatok számára:
Gulácsy.

____ 

 Makóváros polgármesteréhez küldötte le elsőbben a részvénytársaság e feliratát, ama kérelem kapcsán, hogy azt pártolólag terjessze föl a miniszterhez. Az erre vonatkozó átirat ekképpen hangzik: 

Nagyságos polgármester úr! 

      Az alulírott részvénytársaság, mely Makó r. t. város tek. Tanácsához f. évi augusztus 8.-án intézett beadványában a villamos világitásra vonatkozólag pályázott, megfelelő föltételek mellett városi közuti villamos vasutat óhajt Makón létesiteni. Minthogy ezen városi vasút létesitése esetén Makóvárosának és illetőleg a város lakosainak kényelmét és jólétét, gazdasági és müvelődési érdekeit jelentékenyen előmozditaná, ezen vasutnak létesitését tehát Makón a közérdek és a magánosok érdeke egyaránt kivánja, továbbá: minthogy ezen vasút, hogy feladatának minden irányban, tehát az áruszállitás tekintetében is teljesen megfeleljen, az arad-csanádi egyesült vasutak makói állo-másához való csatakozással terveztetik s ez okból az ezen vasutat illető előmunkálatokra vonatkozó engedély megadása az 1881. XLI. T.-cz. 7.§-ának első és a 33156-1887. számu kereskedelemügyi m. kir. miniszteri rendelet második bekezdése szerint a nagyméltóságu kir. miniszter hatáskörébe tartozik: azért tisztelettel kérjük a nagyságos polgármester urat, hogy a szóbanlevő előmun-kálati engedély megadása iránt a most czimzett miniszter urhoz intézett s idezárt kér-vényünket pártolóan fölterjeszteni méltóztassék.

                                                              Teljes tisztelettel.

____

Hogy a Makóra gondolt villamosvasút-tervezetnek volt-e valamilyen utóélete, nem tudom.

A makói Levéltárban egyelőre még nem bukkantam nyomára olyan dokumentumnak, ami erre utalt volna. Ha van ilyen irat, abból az is kiderülhetne, hogy voltak-e, akik támogatták, vagy egyáltalán nem is támogatták az elgondolást; vagy éppen az, hogy hol feneklett meg az ügy.

Mindenesetre a villamosvasút nem valósult meg.

A város fejődése továbbra is töretlen maradt, mindaddig, míg Makó az ország közepéről az ország szélére nem került, és ez által elvesztette észak-déli és kelet-nyugati irányból jövő útvonalainak kereszteződésében levő pozícióját.

További visszafejlődést jelentett még az is – ez döntő jelentőségű volt –, amikor a második világháborúban felrobbantott tiszai vasúthidat nem építették újjá.

Makó, 2017. 09. 01.              

Tamásy Aladár

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s